PIM media
Nyelv/Language
Bertók  László (Vése, 1935. december 6.
„Az a kis sáv, az érdekel, a köz az ismert és az ismeretlen határán. A „között”, hogy Nemes Nagy Ágnest is ideidézzük. Ezen mozgok. Kinn is, benn is, kinn se, benn se: örökös bizonytalanságban. Platón, Rilke, Pilinszky nyomán mondom és vallom, hogy a tények, az események elfedik a valóságot. A két tartomány közti hely az, ami a költészetem s a világszemléletem forrása. S ha valamit sikerül lecsípni abból az ismeretlen valóságból s hozzátenni ahhoz, ami már ismert, az nagyon jó érzés. Azért érdemes.” (Bertók László)
Furkálja a semmit a szó
magyar

Mint a giliszták a talajt
furkálja a semmit a szó
ami egyik percben bazalt
a másikban fölszántható

s hogy ilyen közel a való
mindenki a tilosba hajt
villog a sok kis autó
eszi a kukacot a sajt

s mert a végtelen összetart
ez a lyuk is folytatható
érik bennünk az öntudat
Odüsszeuszban a faló

de aki győzhetne csaló
aki veszít vihart arat.

Műfaj:vers
Szerzői jog:
Egyéb:
magyar
A szerző további művei:
A történet
Aki többet tud az van itt
Az idegenvezető elbúcsúzik
Azt mondják, költő
Csiga
Én tudom, hogy a számon át
Fekete tejút, hangyák vonulnak
Fémízű
Kazalban a tűt
Korom
Levél az ágat
Magával ránt és elejt, ami fog
Mint a lélegzet annyi csak
Mint az eget tartja a nap
Most, hogy vége a diktatúr
Ó, ennivaló szörnyetegeim
Táj
Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
Powered by