PIM media
Nyelv/Language
Bertók  László (Vése, 1935. december 6.
„Az a kis sáv, az érdekel, a köz az ismert és az ismeretlen határán. A „között”, hogy Nemes Nagy Ágnest is ideidézzük. Ezen mozgok. Kinn is, benn is, kinn se, benn se: örökös bizonytalanságban. Platón, Rilke, Pilinszky nyomán mondom és vallom, hogy a tények, az események elfedik a valóságot. A két tartomány közti hely az, ami a költészetem s a világszemléletem forrása. S ha valamit sikerül lecsípni abból az ismeretlen valóságból s hozzátenni ahhoz, ami már ismert, az nagyon jó érzés. Azért érdemes.” (Bertók László)
Mint az eget tartja a nap
magyar

Tartani a semmit a nagy.
Nem enni, nem inni, nem ü.
Mint hiányzó szót a betű.
Mint az eget tartja a nap.

Tudni, hogy amit tartanak,
csak étel, ital meg ürü.
Ami magától, az a mű.
Ami miért nem, az a csak.

Mint a küszöbön a csomag.
Mint az ürüléken a fű.
Ha megérti belehülyü.
Ha belenyugszik, úgy marad.

Nevetni, milyen ingatag.
Sírni, hogy milyen egyszerű.

Műfaj:vers
Szerzői jog:
Egyéb:
magyar
A szerző további művei:
A történet
Aki többet tud az van itt
Az idegenvezető elbúcsúzik
Azt mondják, költő
Csiga
Én tudom, hogy a számon át
Fekete tejút, hangyák vonulnak
Fémízű
Furkálja a semmit a szó
Kazalban a tűt
Korom
Levél az ágat
Magával ránt és elejt, ami fog
Mint a lélegzet annyi csak
Most, hogy vége a diktatúr
Ó, ennivaló szörnyetegeim
Táj
Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
Powered by