PIM media
Nyelv/Language
Ágh  István (Felsőiszkáz, 1938. március 24.
„talán előző életemben történt,
s lentről egyszerre sose látott örvény
ragadt magával, elsodort a termek,
az avarszagú urak, asszonyságok
köréből, hogy a halálba szeressek,
amíg hallom, s oly éteri világot
tárt föl, amit már nem értek, csak érzem
a lét isteni részét az egészben.”
(Ágh István: Zene)
Csupa áttetsző
magyar
Valahol az a réges-régi nyáros,
melyet idáig őriztem magamban,
hiánya gyöngyház falán átszivárog,
s fölrakódik annyi letűnt alakban,
ahány a széles legelő hosszában
magasodott, már terelném alá a
kis tehenet, hogy árnyékba húzódva
ábrándozzak a hosszú lusta télről,
s hogy a kékvércsék kései utóda
zöldjébe száll, s valaki mégis eljön
kedveseim közül, pedig hiába,
nem vezet földi út a délibábba,
mert ott a csillám nem levélen vibrál,
a héj ezüstje elszakadt az ágtól,
csupa áttetsző gyökérvesztett kristály,
jönnének csak a nagyfejszés favágók,
valaki úgy is megadta az árát,
hogy ezt a káprázatot tarra vágják.
Műfaj:
Szerzői jog:
Egyéb:
magyar
A szerző további művei:
A magány közhelyeiből
Ámulat
Ballada
Elveszett ókuláré
Filmtöredék
Gyerekjáték
Időtlen mályva
Ketten a hídon
Kiűzetés
Lassú
Napimádó
Szülői sírnál
Zene
Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
Powered by