 | Nyelv/Language |  |
| Keresés | |
 |  |
Bertók
László
(Vése, 1935. december 6. |
| „Az a kis sáv, az érdekel, a köz az ismert és az ismeretlen határán. A „között”, hogy Nemes Nagy Ágnest is ideidézzük. Ezen mozgok. Kinn is, benn is, kinn se, benn se: örökös bizonytalanságban. Platón, Rilke, Pilinszky nyomán mondom és vallom, hogy a tények, az események elfedik a valóságot. A két tartomány közti hely az, ami a költészetem s a világszemléletem forrása. S ha valamit sikerül lecsípni abból az ismeretlen valóságból s hozzátenni ahhoz, ami már ismert, az nagyon jó érzés. Azért érdemes.” (Bertók László) | |   |
Levél az ágat |
|
(1)
Ijedt galambraj.
Tengermély október-ég
játszik a habbal.
(2)
Levél az ágat,
röptetnél magamon túl,
s kötve a szárnyad.
(3)
Halál vagy élet?
Kapkodva veri belém
szívem az éket.
(4 )
Nagyobb az árnyék.
Még mindig látnálak, ha
utánad járnék.
(5)
Meztelen hegyhát,
csupasz ég, poharamba
tükrözik egymást.
(6)
Kosárban halak,
aprópénzre váltotta
pikkelyét a nap.
(7)
Kíváncsi gerle
jön-megy a tetőn, bólint,
elröpül messze.
(8)
Zörgő levelek.
Mért nem hallgat a nyár, ha
nincsen felelet?
(9)
Tarka esernyők.
Még egyszer eltemetem
az őszi erdőt.
| |
|
|
|
| Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. |
| Powered by |  |