PIM media
Nyelv/Language
Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
 
Bertók  László (Vése, 1935. december 6.)
„Az a kis sáv, az érdekel, a köz az ismert és az ismeretlen határán. A „között”, hogy Nemes Nagy Ágnest is ideidézzük. Ezen mozgok. Kinn is, benn is, kinn se, benn se: örökös bizonytalanságban. Platón, Rilke, Pilinszky nyomán mondom és vallom, hogy a tények, az események elfedik a valóságot. A két tartomány közti hely az, ami a költészetem s a világszemléletem forrása. S ha valamit sikerül lecsípni abból az ismeretlen valóságból s hozzátenni ahhoz, ami már ismert, az nagyon jó érzés. Azért érdemes.” (Bertók László)
Életrajz:
Költő, író. Első versei 1953-ban jelentek meg a pécsi Dunántúl c. folyóiratban. 1955 augusztusában verseiért „állam elleni izgatás” vádjával börtönbe került. 1963-ban magyar-történelem szakos diplomát szerzett a Pécsi Tanárképző Főiskolán, 1973-ban elvégezte az ELTE könyvtáros szakát. Könyvtárosként dolgozott Nagyatádon 1959-től, majd 1965 és 1977 között a Pécsi Tanárképző Főiskolán. 1977-től a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, 1982-1996-ig főmunkatársa. 1975-től a Jelenkor szerkesztőségének tagja, 1999-től főmunkatársa. 1992-1993-ban a Magyar Írószövetség elnökségi tagja. Költészetéről rangos elemzések, esszék születtek. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának és a Digitális Irodalmi Akadémiának.
Díjak:
Baranya Megye Művészeti Díja, 1964; Radnóti-díj, 1973; József Attila-díj, 1982; Janus Pannonius-díj, 1983; Év Könyve Díj, 1986; Somogy Megye Művészeti Díja, 1988; Graves-díj, 1989; Déry Tibor-díj, 1990; Szinnyei Júlia-emlékdíj, 1990; Kortárs-díj, 1991; MSZOSZ-díj, 1991; Weöres Sándor-díj (Soros), 1992; Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje, 1995; Pro Civitate Pécs, 1995; Magyar Köztársaság Babérkoszorúja, 1997; Radnóti-díj (fődíj), 2002; Kossuth-díj, 2004; Vése község díszpolgára, 2004
Művek:
A történet
Magával ránt és elejt, ami fog
Mint az eget tartja a nap
Furkálja a semmit a szó
Aki többet tud az van itt
Én tudom, hogy a számon át
Mint a lélegzet annyi csak
Most, hogy vége a diktatúr
Az idegenvezető elbúcsúzik
Fémízű
Ó, ennivaló szörnyetegeim
Csiga
Fekete tejút, hangyák vonulnak
Azt mondják, költő
Levél az ágat
Táj
Korom
Kazalban a tűt
További anyagaink:
Bibliográfia
Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.
Powered by