 | Nyelv/Language |  |
| Keresés | |
 |  |
Bertók
László
(Vése, 1935. december 6. |
| „Az a kis sáv, az érdekel, a köz az ismert és az ismeretlen határán. A „között”, hogy Nemes Nagy Ágnest is ideidézzük. Ezen mozgok. Kinn is, benn is, kinn se, benn se: örökös bizonytalanságban. Platón, Rilke, Pilinszky nyomán mondom és vallom, hogy a tények, az események elfedik a valóságot. A két tartomány közti hely az, ami a költészetem s a világszemléletem forrása. S ha valamit sikerül lecsípni abból az ismeretlen valóságból s hozzátenni ahhoz, ami már ismert, az nagyon jó érzés. Azért érdemes.” (Bertók László) | |   |
A történet |
|
Mint aki kiment, rázárta az ajtót,
s a kulcsot elveszítette.
Kívül is bent már végérvényesen.
Le-föl, előbb a lakatoshoz,
aztán, mert minden elutazott,
vállal neki, baltával neki,
be mindenáron – hova is?
Hiszen már ott sem, sohasem.
A fogkeféje ugyanaz.
A műfoga még ugyanaz.
De a szekrénye már titokban.
Kabátjának is mindegy, majdnem új.
S minthogy szó nélkül kimehet,
megáll a tárgyak idejében.
| |
|
|
|
| Petőfi Irodalmi Múzeum - 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16. |
| Powered by |  |